Kreatin az izomsorvadás ellen

A kreatin csökkentheti az izom leépülését  

Általánosan ismert, hogy mozgásképtelenné vált betegeknél már viszonylag rövid ágyban fekvési időszak után is szignifikánsan csökken az izomtömeg, valamint az izomerő, és az izomzat lábadozás közbeni újjáépítése rendszeres fizikoterápiás kezelés és megfelelő erőedzés mellett is hosszabb időt vehet igénybe.

Ebben az összefüggésben nemrég sikerült áttörést elérni a kreatin alkalmazásával kapcsolatban. Sikerült ugyanis kimutatni, hogy azoknál az önkéntes kísérleti személyeknél, akiknek 2 héten keresztül az egyik lábuk csípőtől a lábujjakig be volt gipszelve, (tehát mozgásképtelen volt), kreatin szedésével az izomtömeg-veszteség a mozgásképtelenné vált lábon csökkenni tudott a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Az izomtömeg, ugyanakkor az izomerő növekedése is egyértelműen jobban alakult a gipsz eltávolítása után a rehabilitációs fázis alatt kreatint szedő csoportnál, és minden izomrost átmérője szignifikánsan nagyobb volt a rehabilitáció után, mint a kontrollcsoportnál, melynek tagjai nem vettek magukhoz kreatint (Hespel és munkatársai, 2001). A kreatint ezeknek az adatoknak az alapján már a rehabilitáció során – pld. csípő- és  térdizülettel operált betegeknél –  is sikerrel alkalmazták a svájci rehabilitációs központban.

Kreatinpótlás izombetegségben szenvedőknek

A német “Muskelreport” (Beszámoló az izomról) c. folyóirat 3/96 számának  23-25 oldalán nyilvánosságra hozott „Mein Selbstversuch mit Kreatin-Monohydrat“ (A kreatin monohidráttal folytatott önkísérletem) című beszámolójában  írja Therese Bigge asszony – aki  kb. 30 éve szenved végtag körüli izomsorvadásban, a táplálékának kreatinnal történő kiegészítésével kapcsolatos bámulatosan pozitív tapasztalatairól. Ö maga – és azóta a különböző izombetegségekben szenvedő  további betegek  egész sora – számolt be erről személyes levelekben: „A legfeltűnőbb volt a járóképességben elért javulás. Gyorsabban, biztosabban, könnyebben és kitartóbban tudok járni“, vagy: „Már egy heti  kreatinszedés után megszűntek a keringési panaszaim és az erős fáradékonyságom“, vagy: „Most már anélkül tudok rövidebb szakaszokat megtenni, hogy kísérne valaki“, stb.

Tudományosan igazolt kettős vakkísérletek

Az olyan beszámolók, melyek nagyon bátorítóan hangzanak és az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg, csak felülvizsgálva, és komolyan vehető klinikai tudományos kettős vakkísérletek során erősíthetők meg. Az izombetegségben szenvedő betegek egyes esetekről szóló beszámolói végül mégis csak felkeltették az orvostársadalom figyelmét.

Számos tanulmány igazolja a kreatin előnyeit

Ennek nyomán végül különböző átfogó tudományos vizsgálatokba kezdtek az ilyen betegeknél (Tarnopolsky és munkatársai, 1997). A kanadai Prof. Tarnopolsky körüli csoport különböző muszkuláris- és  neuromuszkuláris betegségekben szenvedő betegeknél  kreatin szedése után az izomerőre gyakorolt egyértelműen pozitív hatásokat mutatott ki (Tarnopolsky és Martin, 1999). Az izombetegekkel folytatott ilyen vizsgálatok – amilyeneket már Németországban is végeznek, pld. Prof. Hanefeld Göttingenben (Hanefeld 1999) és Prof. Pongratz Münchenben (Walter és munkatársai, 1999; Klopstock és munkatársai, 1999) – első eredményei teljesen pozitívak. Svájcban 1998. decemberében kezdték meg az első placebóval kontrollált kettős vakkísérletet Duchenne típusú betegségben szenvedő betegekkel a berni  Inselspitalban (PD. Dr. J.M. Burgunder, Neurológiai Klinika, együtt  Prof. T.Wallimannal, ETH-Zürich).

A bostoni  Prof. M. F Beal körüli csoportnak a “Nature Medicine” c. folyóiratban nemrég közzétett dolgozata (Klivenyi és munkatársai, 1999) – amelyik a kreatin  Huntigton- és  ALS állatkísérletekben tapasztalt meglepően pozitív  neuroprotektív védőhatását mutatta ki – eufórikus lelkesedést váltott ki az USA-ban: „Breakthrough in the treatment of neurodegenerative diseases” (Áttörés a neurodegeneratív betegségek kezelésben).

Az 1999. május 28. és 30. között Bécsben megtartott European Metabolic Group (EMG) Meeting (Európai Metabolikus Csoport Értekezlet) keretében a kutatómunkáról bemutatott eredmények alátámasztották a kreatin különböző izombetegségekben szenvedő betegeknél tapasztalható hatásosságát, valamint a kreatin neuroprotektív hatását. Hasonlóan pozitív kutatómunkáról számoltak be „A kreatin alapkutatásától a klinikai alkalmazásig“ címmel tartott nemzetközi értekezleten is, 1999. június 4-én Milánóban.

kreatin  // alapok, 4.2 rész

Hogyan kell szedni a kreatint?

A kreatin szedése  sportolók és  atléták esetében az úgy nevezett “töltési fázisban” nagyon kedvelt, melynek során az első héten  3-4 x 5 gramm kreatint  vettek be naponta, hogy a kreatin – és  ezáltal a foszfokreatin tartalom – a lehető legrövidebb időn belül maximálisan megnövekedjen a szervekben. Ezután következett a “fenntartási fázis”, most már csak kb. 3 gramm kreatin naponta történő bevételével, ahol ezek az értékek kb. 80kg testsúlyú felnőtt személyre érvényesek. Kisebb súlyú személyeknél megfelelően csökkentik, és nagyobb súlyú személyeknél megfelelően növelik a dózist.

A “töltési fázis” több hátránnyal jár, mint előnnyel.

Az új tudományos felismerések azonban ahhoz az általános következtetéshez vezettek, hogy a “töltési fázis” több hátrányt jelent, mint előnyt, ezért manapság már általános távolságot tartanak ettől a módszertől. A kreatintárolók feltöltése valamivel lassabban történt, de kb. egy hónap után hasonló kreatin-értékek érhetők el a szövetekben, a nagy dózisú gyors feltöltéssel, ami gyakran bizonyos mellékhatásokkal – mint pld. a gyomor-bél panaszok, a szaporodó izomgörcsök, és /vagy  a szomjúság, stb.

A kreatint nem szabad 15 percnél tovább vízben tartani, mert ellenkező esetben értéktelen kreatinná bomlik le.

Mivel a kreatin viszonylag rosszul oldódik, feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a port elegendő mennyiségű folyadékban feloldva, vagy bőséges folyadékkal közvetlenül egy teáskanálban is be lehet venni. Ezen kívül a kreatint  semmi esetre sem szabad vízben tartani, mivel az gyorsan olyan kreatinná bomlik le, amelyik a kreatin hatástalan bomlásterméke. A kreatint ezért mindig közvetlenül a bekeverés után kell bevenni. Kreatin szedése alatt ügyelni kell a megnövekedett folyadékbevitelre. Mivel a kreatin-átvivő anyag segítségével a kreatinnal egy időben nátrium-klorid (NaCl) is a sejtekbe szállítódik, következményes jelenségként fokozott vízfelvételre kerül sor, mindenek előtt az izomsejtekben, ami egy gyakran megfigyelt súlynövekedéshez vezethet a kreatin naponta történő szedésének első napjaiban.

További alapkutatásokra van szükség

Egyre több alapkutatás, valamint embereken végzett párhuzamos klinikai kísérletek szükségesek, hogy a kreatinpótlás sokrétű alkalmazási lehetőségeit kipuhatoljuk. A kreatinkináz egy “régi” enzim, melyet a múlt század 20-as éveiben fedeztek fel (Lohmann-félr reakció) és amit – ha egyáltalán – a biokémiai tankönyvekben gyakran ezzel a mondattal említenek: „fontos enzim az energia tárolása szempontjából, és  mint diagnosztikai szérum-jelző a szívinfarktus után“.

További kreatin-kísérletek  következnek

Annak a ténynek ellenére, hogy a kreatinkináz az izomban található legkiválóbb enzimek egyike, csak a legutóbbi időben sikerült annak molekuláris struktúráját protein-kristallográfia és röntgensugarak felhasználásával végzett struktúraanalízis segítségével felderíteni (Fritz-Wolf és munkatársai, 1996). Ezeknek a struktúra-adatoknak – az enzim itt említett biokémiai, sejtbiológiai és molekuláris fiziológiai leleteivel egy – valamint a kreatin pótlásával elért legújabb eredményeknek az alapján a jövőben ismét új kutatócsoportokat kell alakítani, melyek ezzel az érdekes témával foglalkoznak. A kreatinkináz molekulák struktúrájában megtalálható egyes aminosavak pontos koordinátáinak ismerete lehetővé teszi, hogy “Molecular Modelling” (molekuláris modellezés) alkalmazásával az enzim specifikus inhibitorait és / vagy aktivátorait – melyek a kreatinkinázt exprimálják – tervezzük meg, és ezeket azután például célzottan a rosszindulatú tumorok rákterápiájában alkalmazhatnánk, (Kornacker és munkatársai, 2001). Ezen kívül az itt bemutatott, és kísérleti álaltokon már igazolt eredmények a kreatin és analóg anyagok alkalmazásával kapcsolatos, emberen végzett klinikai kísérletekre várnak.

Továbbra is fennáll a remény, hogy a kreatinpótlás különböző szempontjait a jövőben klinikai kutatók is vizsgálják, és remélhetőleg nagyobb figyelemmel kísérik majd a gyakorló orvosok is.

La Llave Alex