Kreatin // tanulmányok és információk, 2.1 rész

A Kreatin a csontok növekedésére és az agyi idegsejtekre gyakorolt hatása. Fontos a csontok növekedése és mineralizálása szempontjából

A patkányok csontsejtjeinek (csontképző sejtek) és embrionális csontjainak sejtkultúrájával nyert legújabb felismerések azt mutatják, hogy a  kreatin  is  pozitív  hatást  fejt ki a csontokra  és a porcokra: a csontsejtek, valamint az egész csont is egyértelműen jobban növekednek és mineralizálódnak. A kreatin tehát a csonttörések gyógyulásánál, valamint a csontprotézisek (mesterséges csípőizületek) benövése során is pozitív hatást fejt ki, és ezen felül az időskori csontritkulás lefolyását is enyhíti (lásd: Gerber, Knochenforschungs-Institut, Davos, disszertáció (1998) és  T. Wallimann, ETH-Zürich).

Ezek a felismerések – tekintettel arra a tényre, hogy a porcok és a csont képződése és mineralizálása jelentős mértékben energiafogyasztó folyamatok – teljesen érthetőek, mivel a kreatinkináz rendszer ezekben a sejtekben is előfordul, és ennek köszönhetően javulhat azok celluláris energetikája. Ha a kreatinkináz rendszert a kísérleti állatok porc- és csontsejtjeiben a kreatinnal analóg szerrel (pld. guanidino-propionsavval) történő etetéssel gátolták, akkor a csont egyértelműen torz fejlődését állapították meg, különösen a növekedési zónában (Funanage és munkatársai, 1992), ami aláhúzza a kreatin fiziológiai jelentőségét a porcok és a csontok normális növekedésében. A kreatin e területen kifejtett pontos hatását embernél azonban szintén klinikai kísérletekkel kell objektivizálni. Azok a személyek, akik a kreatint izom- és idegerősítés céljából veszik magukhoz, biztosan szívesen beletörődnek a kreatin csontokra kifejtett pozitív kiegészítő hatásába.

Az agy- és idegsejtekre gyakorolt védőhatás  

Az enzim, a kreatinkináz (CK), valamint annak alapanyaga, a kreatin (Cr) és a foszfokreatin (PCr), viszonylag magas koncentrációban találhatók meg az agy- és idegsejtekben és különösen azokban a sejtekben dúsultak fel, melyek a mozgások koordinációjáért (Purkinje-sejtek a kisagyban), valamint a tanulásért és az emlékezetért (a hippokampusz piramissejtjei) felelősek (Kaldis és munkatársai, 1996). Ez arra enged következtetni, hogy a kreatin fontos e szerepet játszik ezeknek az agyi funkcióknak az energetikájában, és a kreatin pótlása  javíthatja az agy teljesítményét.

Egy gyermeket, aki egy genetikai hiányosság következtében a kreatinszintézis útján (guanidinoacetát-amino-transzferáz) nem mutatott az agyában detektálható foszfokreatint, súlyos neurológiai zavarokkal szállítottak kórházba. Az akkor még ismeretlen hiányosság felismerése után – ami hosszabb időt vett igénybe – lehetett a tüneteket rendszeres kreatinpótlással lényegesen javítani (Stöckler és munkatársai, 1996), ami ennek az anyagnak az agyfunkciók szempontjából feltétlen fontosságát közvetlenül emberen igazolta.

A legújabb felismerések a kreatin pozitív hatását mutatják az agyra, illetve az agy teljesítményére vonatkozóan is, és arra utalnak, hogy bizonyos neuro-degeneratív elváltozások – mint pld. az Alzheimer-kór és a Huntington-betegség, valamint a  szklerózis multiplex vagy a Parkinson-kór betegség kreatinnal enyhíthetők (Matthews és munkatársai, 1998). Egy dolgozatban, amelyik 1999. márciusában a “Nature Medicine” c. folyóiratban jelent meg, és nagy feltűnést keltett az amerikai sajtóban, ki tudták mutatni, hogy a kreatin transzgenikus állatmodellben (SOD-mutáns) jellegzetesen pozitív neuroprotektív hatást fejt ki miotropikus laterális szklerózis (ALS) esetén (Klivenyi és munkatársai, 1999). A kreatin hasonlóan frappáns neuroprotektív hatását tudták ugyanebben a bostoni munkacsoportban állatmodellen a Parkinson-kór betegség vonatkozásában is demonstrálni (Matthews és munkatársai, 1999).

Ezek az eredmények most végérvényesen igazolják, hogy a  kreatin  az agy- és idegsejtek  egyértelmű védőfunkciójával rendelkezik, különösen az olyan károsodások tekintetében, melyek oxigénhiány miatt  (Holtzman és munkatársai, 1997; Holtzman és munkatársai, 1998 a, b), vagy oxigéngyökök miatt jöttek létre az agyban (Klinenyi és munkatársai,1999). Lehetséges mechanizmusként a kreatinnal kezelt sejtek energiastátuszának általános javulása (Guerrero és  Wallimann, 1998) és / vagy a kreatinnak közvetlenül a mitokondriumokra kifejtett védő hatása jön számításba. Nemrég ugyanis sikerült kimutatni, hogy a kreatin a különböző sejtekben egyértelmű védőhatással rendelkezhet a programozott sejthalállal (apoptózis) szemben (O’Gorman és munkatársai, 1997b; Brdiczka és munkatársai, 1998), amit többek között a mitokondriális események váltanak ki. Ebben játszik egészen lényeges e szerepet  a mitochondriális kreatinkináz oktamér struktúrája (Brdiczka és munkatársai, 1998; Schlattner és munkatársai, 1999).

A kreatin valószínűleg előnyös az Alzheimer-kór kezelésben

Valóban sikerült neuronális sejtkultúrákban kimutatni, hogy a kreatin megakadályozza a neuronok elhalását, melyeket glutamáttal túlstimuláltak (over-excitotoxicity), vagy az alzheimer béta-amiloid proteinjével kevertek (Brewer és Wallimann, 2000).

Így a kreatin pótlásával a különböző neurodegeneratív betegségekben – melyek közé az Alzheimer-kór betegség is tartozik – szenvedő betegeken végzett kontrollált vizsgálatoknak semmi sem szabad, hogy útjában álljon (Bürklen és munkatársai, 2006).

Állatmodelleken agyi isémia és agyvérzés esetén is ki lehetett mutatni a kreatin egyértelműen neuroprotektív hatását, és egyértelműen lehetett csökkenteni az agyi infarktus (penumbra) körüli másodlagos károsodásokat (Adcock és munkatársai, 2002; Prass és munkatársai, 2006).

Szintén bevált a valóságban a kreatin adása a koponyaagy-traumával összefüggő  komplikációk megelőzésében (Sakellaris és munkatársai, 2006). Egy 11 – 18 éves korukban traumatikus agysérülésen átesett 39 gyermekkel és fiatallal lefolytatott kísérletben 6 hónapon keresztül naponta és testsúly-kilogrammonként 0,4 gramm kreatint adtak be,  és  megállapították, hogy a  kreatint szedő  csoport a kontrollcsoporthoz  viszonyítva a kognitív képességek,  a személyiségi- és  magatartási faktorok, valamint  a mobilitás és  az önállóság szignifikánsan jobb rehabilitációját mutatta.

Kreatin // tanulmányok és információk, 2.2 rész

Pozitív hatású a termékenységre és  nőgyógyászati problémákra

Az anyaméhben és a placentában megtalálható két kreatinkináz izoforma – a BB-CK és a mitokondriális CK – működése a terhesség alatt pontosan szabályozott (Thomure és munkatársai, 1996) és első sorban röviddel a születés előtt fokozódik jelentősen ebben a szervben (Payne és munkatársai, 1993; Wallimann és Hemmer, 1994). Az anyaméhben jelen levő BB-CK – melyet az ösztrogén a legnagyobb mértékben idéz elő – valóban egy jelentős protein (Reiss és Kaye, 1981).

Kreatin és termékenység

Ez ismét a kreatinkináz rendszer fontos funkciójára mutat rá a szülési folyamat izomenergetikájával kapcsolatban. Teljes mértékben elképzelhető, hogy a terhesség utolsó negyedében a kreatin pótlása pozitívan képes befolyásolni a magzat fenntartását és növekedését, valamint a tulajdonképpeni szülési folyamatot. Ezt azonban embernél eddig még nem vizsgálták kielégítő módon. Ráadásul a kreatinpótlás egyik lehetséges előnyének tűnik az ilyen egyértelmű védőhatás az újszülöttek agya számára is, mivel a kreatin az újszülött patkányok agyát jelentős mértékben védi az oxigénhiánytól, ahogy az a szülési folyamatnál éppenséggel előfordulhat (Holtzman és munkatársai, 1998a,b). Erre vonatkozóan embernél is folyamatban vannak klinikai vizsgálatok. Az a tény, hogy a kreatin, valamint foszfokreatin is viszonylag magas koncentrációban található az előtejben és az anyatejben, mutatja ezekek a szervezetben keletkező vegyületeknek a fontosságát és veszélytelenségét is az embriók és az újszülöttek felépítése és szerveik működése szempontjából.

Ami a hímnemű egyedek termékenységségét illeti, megállapították, hogy a kreatinkináz különböző állatfajok spermájában viszonylag magas koncentrációban van jelen, és az enzim izoformái spezifikus helyeken lokalizálódnak a spermában, ahol kémiai energiává alakulnak át (Wallimann és munkatársai, 1986; Kaldis és munkatársai, 1996). A különböző állatfajok spermájában található foszfokreatin fontos energiaforrásként szolgál a spermák továbbmozgásához (Kaldis és munkatársai, 1997; van Dorsten és munkatársai, 1997).

A kreatin a terhesség alatt is előnyös lehet

Emellett azt is sikerült embernél bizonyítani, hogy a férfiak terméketlensége és a jól működő kreatinkináz rendszer között összefüggés áll fenn (Huszár és munkatársai, 1992). Ezen kívül a spermák mozgását és sebességét laboratóriumi körülmények közötti megtermékenyítés során extra foszfokreatin energiát nyújtó szerként történő adásával növelni lehetett (Fakih és munkatársai, 1986). Férfiaknál a kreatin és foszfokreatin magas koncentrációja jelenik meg az ondófolyadékban, mely az ondóhólyagból választódik ki (Wallimann és Hemmer, 1994; Lee és munkatársai, 1998). A kreatinkináz rendszer – és így a kreatin és a foszfokreatin is – fontos a sperma középső részének energiaszállításához, ahol a mitokondriumok energiaközpontként lokalizálódnak a spermák hosszú farka mentén. Hogy kétségtelenül az orális kreatinpótlás embernél a spermák termelését, és működését, valamint lehetőleg a termékenységet általában is közvetlenül befolyásolni lehet, még nem sikerült kielégítő módon tisztázni.

A rákos sejtek növekedésének gátlása állatmodellekben

Kultúrában és állatmodellekben az  élő szervezetben is sikerült  rákos sejtekkel   megmutatni, hogy a kreatin  és  kreatinnal analóg anyagok bizonyos rákos sejtek  növekedését szignifikánsan gátolni tudják (Miller és munkatársai, 1993; Bergnes és munkatársai, 1996; Kristensen és munkatársai, 1999). A ciklo-kreatin – egy szintetikus vegyület – már nagyon alacsony koncentrációban is gátolja ezeknek a rákos sejteknek a növekedését, és akár ezerszeresen is fokozza a rákos sejtek érzékenységét a hagyományos kemoterápiával szemben részben (Teicher és munkatársai, 1995). A kreatin és az analóg vegyületek rákellenes hatásának pontos mechanizmusa még nagymértékben tisztázatlan, és ezeknek az anyagoknak emberen történő alkalmazásának lehetősége csak a korai kezdeti fázisban rejlik.

Fontos a bőr és a sebgyógyulás szempontjából

Különböző tudományos eljárások segítségével lehetett megmutatni, hogy a meglepően sok kreatinkináz – úgy, mint a citozolikus BB-CK, valamint a mitokondriális Mi-CK izoenzim – megtalálható a bőr szuprabazális rétegeiben, többek között a szőrtüsző különböző sejttípusaiban. Közvetlenül a bőr sérülésének bekövetkezése után egyértelműen emelkedik a kreatinkináz aktivitása a sebben, ami arra utal, hogy a kreatinkináz és a kreatin is fontos szerepet játszik a seb gyógyulásában (Schlattner és munkatársai, 2002).

La Llave Alex